Itt vagyunk:Felvételizőknek > Alapképzésben meghirdetett szakok > Csecsemő- és kisgyermeknevelő


CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 

1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: csecsemő- és kisgyermeknevelő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infant and Early Childhood Educator

3. Képzési terület: pedagógusképzés.

4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító.

5. A képzési idő félévekben: 6 félév.

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit.

6.1. A képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit,

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit,

6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit,

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik megfelelő fejlesztési és nevelési módszereket alkalmaznak az újszülöttkortól a 3 (legfeljebb 5) éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozása és fejlesztése érdekében. Megszerzett komplex gondozási, pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi ismereteik birtokában segítik a célzott korosztály egészséges testi, érzelmi, kapcsolati és beszédkészségének, illetve értelmi képességeinek a fejlődését, szocializációját, valamint támogatják a kisgyermekes családok nevelési tevékenységét. Alkalmasak gondozói, nevelői, közvetítői, képviselői és tanácsadói feladatok elvégzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban

A hallgatók ismerik:

– az egyetemes és a magyar nevelés és iskoláztatás történetének jellemzőit;

– a kisgyermekek és a 6–12 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságait;

– Magyarország legújabb kori történetének és társadalmának kérdésköreit;

– az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat.

a) az alapfokozat birtokában a csecsemő- és kisgyermeknevelők a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy ismerik:

– a csecsemő- és kisgyermekkor jellemzőit, a testi és pszichés események érési, fejlődési jellegzetességeit és a fejlesztés lehetőségeit,

– a korosztály igényeit, szükségleteit, és az azokra adandó, szakmailag megfelelő, az egészséges testi és szellemi fejlődést, az önállóság kialakulását befolyásoló válaszokat, tényezőket,

– az adott korosztály nevelési, gondozási, ápolási, táplálási feladatait és az egészséges fejlődéshez szükséges higiénés, életmódbeli, kulturális, kommunikációs szokások kialakításának módszertani lehetőségeit,

– a művészeti nevelés (gyermekirodalom, ének-zene, vizuális kultúra), a gyermekfolklór és a játék személyiségfejlesztő hatását és ezeknek a nevelési-fejlesztési célok elérését szolgáló formáit, módszereit,

– a csecsemő- és kisgyermeknevelői tevékenység jogi és közigazgatási kereteit, a szakmai adminisztrációs teendőket,

– a három év alatti korosztály családon kívüli ellátási formáinak specifikumait, a családi nevelési hatások és a korai személyes kötődés jelentőségét,

– a szakma etikai szabályait,

– a szociális ellátórendszer működését és a szociális professzió alapjait,

– az elektronikus információs rendszereket,

b) az ismeretek alkalmazását illetően alkalmasak:

– holisztikus szemléletük birtokában a rájuk bízott gyermekek fejlesztési, nevelési, gondozási (szükség esetén ápolási) feladatainak ellátására,

– a korai nevelés pedagógiai módszereinek alkalmazására,

– a normál fejlődésmenet törvényszerűségeinek felismerésére, az esetleges eltérések családi kontextusban történő értelmezésére és adekvát fejlesztési, nevelési, tanácsadási módszerek meghatározására,

– jó kapcsolat kialakítására és együttműködésre a kisgyermekkel, illetve a gyermekeket nevelő családokkal,

– a csecsemő és kisgyermek gondozása-nevelése során a napközbeni ellátást segítő más szakemberekkel való együttműködésre,

– az intézményi adminisztrációs és dokumentációs munka elvégzésére,

– szakterületükön vezetői feladatok ellátására,

– szolgáltatások szervezésére a kisgyermekeket nevelő családok, valamint a gyermekgondozáson levő anyák számára,

– gyermekintézményben a gyermekek állapotának, szükségleteinek megfelelő körülmények és feladatok meghatározására, illetve a csecsemő- és kisgyermek korosztály nevelési, fejlesztési feladatainak ellátására,

– az egyéni ellátást biztosító rugalmas, folyamatos napirend megszervezésére, biztosítva a játék, az alvás, a szabad levegőn való mozgás és a rekreáció feltételeit,

– az ellátásba kerülő gyermek számára a szülővel történő fokozatos beszoktatás folyamatának megszervezésére és ezek feltételeinek megteremtésére,

– a család támogatására a gyermek nevelésében, tanácsadói feladatok ellátására a kisgyermekes szülők körében egyéni és csoportos tanácsadás, foglalkozásvezetés formájában,

– a csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentáció vezetésére,

– a jogszabályoknak és a szakmai etikai normáknak megfelelően a családokkal és a gyermekkel kapcsolatos személyes adatok és információk kezelésére,

– a gyermeki fejlődéshez szükséges környezet, berendezési tárgyak, eszközök, eljárások, illetve digitális adathordozók, elektronikus információs rendszerek célnak megfelelő kiválasztására és alkalmazására,

– szóban vagy írásban a hatékony kommunikációra, legalább egy idegen nyelv ismeretében az adott nyelvű szakirodalomban való tájékozódásra,

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek:

– megfelelő szakmai identitással, a személyes kompetenciák és kompetenciahatárok felismerése, tudatos kezelése, önreflexió képességével,

– megfelelő szociális és kommunikációs képességekkel,

– empátiával,

– egyéni döntéshozatali készséggel,

– személyes felelősségvállalással,

– alkalmazkodó képességgel,

– csoportmunkában való munkavégzés képességével,

– szakmaközi együttműködési képességgel,

– a szakma etikai szabályainak betartása iránti elkötelezettséggel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

alapozó ismeretek: 20–35 kredit

társadalomismereti, egészségtudományi, pszichológiai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint informatikai alapismeretek; a szakmai nevelői képességeket fejlesztő alapismeretek;

szakmai törzsanyag: 120–140 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 70–80 kredit

– a 0–5 éves korosztályra és a családokra vonatkozó pedagógiai, pszichológiai, életvezetési elméleti ismeretek, gyakorlati munkaformák és módszerek. A főbb fejlesztési területek és módszerek (beszéd- és játéktevékenység, ének-zene, mozgásos és alkotótevékenységek, mese, vers, bábozás) ezek fejlesztési, és pedagógiai diagnosztikai lehetőségei,

– a kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdései, a segítő beszélgetés, szakmai kapcsolattartás,

– a családra, a családi szerepekre és a családdal való kapcsolattartásra vonatkozó ismeretek,

– társadalmi, szociálpolitikai, gyermekvédelmi alapismeretek,

– gondozási és egészségügyi ismeretek: gyermekgyógyászat, alkalmazott gyógyszertan, ápolás- és táplálkozástan, alvás, pihenés, higiéné;

b) differenciált szakmai ismeretek: 20–30 kredit

– a korai fejlesztés módszerei; a spontán érés támogatása,

– környezeti hátrányok kiegyenlítése, multikulturális nevelés, szegregáció és integráció,

– sajátos nevelési igényű gyermekek körében a gyógypedagógus által irányított speciális korai fejlesztés intézményes segítése,

– a 0–3 éves korú gyermekeket nevelő családok és gyermeket várók felkészítése a kisgyermeknevelés rendszerszemléletű kezelésére. Az egyéni és csoportos tanácsadás módszereinek gyakorlása, szülőcsoportok foglalkozásainak a vezetése;

c) szakmai gyakorlat: 30 kredit

a szakmai gyakorlat magában foglalja: a képző intézményben végzett csoportos gyakorlati foglalkozásokat; a képző intézmény által hallgatói csoportoknak szervezett külső intézménylátogatásokat, a monitorozásokat; hospitálást egy vagy több intézményben, a külső intézményben végzett egyéni tevékenységeket, a csecsemő- és kisgyermekellátás alapvető feladatainak begyakorlására, egy választott speciális területhez (pl. korai fejlesztéshez, egyéni és szülőcsoportos tanácsadáshoz) kapcsolódó speciális ismeretek terepgyakorlata, az egyéni összefüggő külső terepgyakorlatot.

A gyakorlat szintjei:

– szakmai képességfejlesztés,

– tájékozódás az ellátó intézmények megismerésére,

– az ellátandó tevékenységek megismerése, laborgyakorlatok, előkészítő kisegítő feladatok ellátása,

– önálló tevékenységek végzése terepen.

 

9. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

 

 

Navigáció

Hibajelentés: informatika@abk.szie.hu